TIZENKETTEDIK NAP: CSŐVÁZ 2.

Sziasztok!

A mai napra a csőváz behegesztése volt soron.

Vágás, hegesztés, köszörülés, majd mindez előröl. Nem volt egyszerű, de végül majdnem minden a helyére került.

Először a két első függőleges csövet hegesztettem be, majd a vízszintes tető-rész következett.

az első két-két függőlegessel kezdődött

Ennél a pontnál támadt egy sanda gyanúm, ami egy mérés után beigazolódott.

Mivel a karosszéria elég sokáig nem volt rajta az alvázon, a rugók egy kicsit visszanyúltak, így az egész egy kicsit magasabb lett.

A cső teteje így magasabbra került 5,5 cm.-rel mint az ajtónyílás teteje, ezért jelen állapotában most nem fér ki a műhelyből...  :o)

Sebaj, majd ha odakerül a sor, leeresztjük a gumikat, és úgy állunk ki vele.
(jó lenne már ott tartani)

Ezután a középső függőleges cső behegesztése következett, majd a hátsó ferde cső a végén.

a leghátsó rész még hiányzik, de majd legközelebb

A függőleges csövekhez lesznek majd rögzítve később a biztonsági övek.

A kivehető leghátsó rész teljes befejezésére ma már nem volt időm, de majd bepótolom a következő alkalommal.

Üdv:

don Francesco

TIZENEGYEDIK NAP: A KASZTNI ÚJRA AZ ALVÁZON

Sziasztok!

A mai napon a karosszéria alvázra való visszahelyezése volt a feladat.

Azzal kezdődött, hogy a kötelet kicseréltem láncra, mert a kötél kissé megnyúlt az emelésnél.

A következő probléma az volt, hogy ha a karosszéria négy sarkán emeltem, nem tudtam olyan magasra emelni, hogy az alváz aláférjen.

Ezért a karosszéria közepén két padlónyíláson átvezetve egy ponton emeltem fel.

Na ez nem volt jó ötlet. 

Az volt a kisebb baj, hogy a kasztni nem volt egyensúlyban. A nagyobb, hogy amikor a hátulját kézzel megemeltem, hogy vízszintesbe kerüljön, a lánc elszakadt és puff...

Megúsztam egy kisebb sérüléssel, de lehetett volna rosszabb is. :o)

A kasztni az oldalára borult, úgyhogy kezdődött az egész előröl.

Ezután a "B" oszlopok közé -a padlóhoz közel- behegesztettem egy darab csövet, és annál fogva emeltem fel, így sikerült kellő magasságba emelni. Az egyensúlyt a hegesztőtrafó padlólemezen történő tologatásával értem el.

Ezt követően betoltuk az alvázat a kasztni alá, és szépen lassan leengedtük rá.

Kis problémát a pedálok és a váltókarok okoztak, de kis lökdösődéssel megoldottam.

Az alátolástól számítva nagyjából 20-30 perc volt, mire pontosan a helyére került.

Ezután következik majd a rögzítőcsavarok, és a lekötött dolgok (benzin- és elektromos vezetékek, kézifék, stb.) visszaszerelése.

Ez azonban már a következő nap feladata lesz.

(nézzétek meg itt lejjebb a mai képeket.)

Üdv:
don Francesco

A négy láncon nem emelkedett elég magasra

....nagyjából 10-12 cm. hiányzott...

...ezért egy csövet kellett behegeszteni, és egy ponton emelni.

Így már ráment az alvázra a kasztni, előbb elöl...

...azután hátul.

TIZEDIK NAP: NATASA ÉS A FLASCHENZUG

Sziasztok!

Tizedik felújítási nap.
Amikor belevágtam a felújításba, nem gondoltam volna, hogy láncfűrészre, ácskapocsra és az ácsmunkákban járatosságomra is szükség lesz.
Ma eljött ez a nap.
A karosszéria visszakerült az aljára, hogy a további munkákat el tudjam végezni. A karosszériát az alvázra vissza kell majd emelni, ezért ácsoltam egy szerkezetet, amelyre a flaschenzug-ot rögzítettem.
Láncfűrés, ácskapocs, 100-as szeg, 10x10-es gerendák, láncok, karabinerek, stb.
Zúgott a benzines láncfűrész, repkedett a forgács, és egészen rövid idő alatt készen is lett.

emelő szerkezet szemből.....

...és oldalról

Ezután próbaemelés következett, ami remekül sikerült.
Amikor ez is megvolt, a karosszéria hátsó részén, a kétoldalt elhelyezett padok alatti lemezeket vágtam ki, mert arra nem lesz szükség, sőt útban is lenne.
Kisflex, nagyflex felváltva használva, de így is majdnem két órába telt, mire készen lettem. Szikrák, füst, zúgás, egyszóval minden együtt volt egy férfias szórakoztató két órához. :o)
Hat korongot fogyasztottam el...
(képek lejjebb)

Sziasztok:
don Francesco

baloldal előtte

baloldal utána
 

jobboldal előtte

jobboldal utána

KILENCEDIK NAP: CSŐVÁZ

Sziasztok!

A ponyvatartó elkészítése kezdődött el.
Előzetesen pár órát vett igénybe a tervezés, el kellett dönteni, hogy milyen csővázat szeretnék építeni.
Én a 6/4-es (48 mm.) cső mellett döntöttem, mert ezt találtam az ideális átmérőnek.
A tervezés után pontosan ki kellett számolni a szükséges anyagok mennyiségét és méretét, aztán már csak a beszerzés volt hátra.
Bevásároltam 6/4-es idomokat és csöveket, amelyek összehegesztése volt a mai feladat.
Mivel ezt nem az autó mellett végeztem, ezért nem tudtam teljesen készre hegeszteni, (a függőlegeseket az autóban fogom behegeszteni a helyére) mert így könnyebb lesz átszállítani Natasához.
A hegesztést egyedül végeztem, és így -segítség nélkül- kicsit komplikáltabb volt, (néha kellene egy harmadik kéz...) de nagy nehézség azért nem akadt.
Mindössze két cső hosszát számoltam ki valamiért kicsit rosszul, így ebből a kettőből 8-8 mm.-t le kellett vágni.
Újraszámoltam, de még most sem tudom hol tévedtem. A lényeg, hogy a végeredmény jó lett.
Mivel holnap vasárnap, csak hétfőn fogom tudni leköszörülni a hegesztéseket, mert mégsem illendő vasárnap órákig zajongani....   :o)

Üdv:
dF

patentívek, "T"-idomok, csövek

hegesztés után, köszörülés előtt, de talán már látszik  a koncepció

a hátsó rész "ponyva nélküli" módban levehető lesz, /elnézést a rajzért...  :o) /